A fejlesztő foglalkoztatás szerepe és működése a magyar szociális ellátórendszerben

A Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet (továbbiakban: NSZI) Pályázati Igazgatósága látja el a pályázati úton finanszírozott fejlesztő foglalkoztatás esetében a kezelői és módszertani feladatokat. Ez a szerepkör az NSZI megalakulásával, 2021. január 1. óta tartozik szervezetünk hatáskörébe, előzményként a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság felelt a feladat ellátásáért.

A fejlesztő foglalkoztatás a szociális ellátórendszer egyik kulcsfontosságú szolgáltatása, mely a fogyatékossággal élő, szenvedélybeteg, pszichiátriai beteg, és hajléktalan személyek társadalmi integrációját és munkaerőpiaci elhelyezkedését célozza meg. Szolgáltatásban részesülhetnek mindazon – betöltött 16. életév és az öregségi nyugdíjkorhatár közötti életkorban lévő – személyek, akik nem végeznek más kereső tevékenységet, és intézményi jogviszonyuk alapján szociális szolgáltatásokat vesznek igénybe, például közösségi alapellátást, támogató szolgáltatást, nappali ellátást, átmeneti elhelyezést, ápolást, gondozást, rehabilitációs intézményi ellátást, lakóotthoni ellátást vagy támogatott lakhatást.

A szolgáltatás célja, hogy az érintettek felkészüljenek az önálló munkavégzésre, későbbiekben a nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedésre, személyre szabott fejlesztési és foglalkoztatási tervek hatására. Ezen, az esetek többségében szegregált foglalkoztatást elősegítő támogatási forma a fogyatékossággal élő, vagy egészségkárosodott (illetve hajléktalan) személyek harmadlagos munkaerő-piaci szintjét jelenti, amely során jellemzően állandó felügyelet és segítő mellett, az állapotukhoz igazodó kézműves, illetve egyszerűbb fizikai jellegű tevékenységet végeznek az ellátottak a fejlesztési tevékenység során.

A fejlesztő foglalkoztatás támogatása keretében, a Belügyminisztérium megbízásából olyan szervezeteknek nyújtunk támogatást, akik a célcsoport tagjainak komplex támogatását nyújtják, a munkaerőpiaci integráció elősegítésének érdekében. Ezen szervezetek (alapítványok, egyesületek, helyi önkormányzatok, társulások, nonprofit korlátolt felelősségű társáságok, egyházak stb.) olyan egyénre szabott fejlesztési programot hajtanak végre, amelyek többek között magukba foglalják az egyén érdekében végzett mentálhigiénés tanácsadást, szociális és életviteli nehézségek kezelését, annak érdekében, hogy az egyén az adottságaihoz és szükségleteit szem előtt tartva, képessé váljon az önálló munkavégzésre.

Maga a fejlesztő foglalkoztatás 2017. április 1-jén indult el, mint önálló szociális szolgáltatási forma, előzménye a Szociális Foglalkoztatás volt. Célja a gondozási, fejlesztési és rehabilitációs tervben foglaltak szerint az egyén felkészítése az önálló munkavégzésre vagy a nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedésére. Egészégi állapotának, korának, fizikai és mentális állapotának megfelelő fejlesztési és foglakoztatási szolgáltatás biztosítási útján. Maga a foglalkoztatás kétféle jogviszonyban valósulthat meg az egyik a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyve (továbbiakban: Mt.) szerinti munkaviszony, illetve az 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) szerinti fejlesztési jogviszony. A szolgáltatás jogi alapját számos jogszabály alkotja, közülük kiemelendő a 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló, amely a teljes pályázati, szerződéskötési és elszámolás folyamatokat szabályozza. 

A pályázati rendszer működése

A fejlesztő foglalkoztatás finanszírozása pályázati úton történik, amelyet Intézetünk Pályázati Igazgatósága koordinál. A pályázatot a korábbi finanszírozási időszak utolsó évében, legkésőbb július 31-ig kell kiírni az Elektronikus Pályázatkezelő és Szerződésmenedzsment Rendszeren keresztül, úgy, hogy a pályázóknak 30 napot biztosítani szükséges a pályázat beadásához. Utoljára 2023. júliusában került kiírásra a pályázat, így jelenleg a 2024-2026 közötti időszak megvalósulása történik. A következő pályázat kiírására legkorábban 2026. év nyarán van lehetőség.

A pályázat értékelési folyamata több lépésből áll: először formai, majd szakmai ellenőrzés valósul meg. A pályázatokat egy alkalommal, lehet hiánypótoltatni. Ezt követi a bíráló bizottság összeülése, melyet a bizottság javaslatai alapján következik a felterjesztés megírása és a döntési lista előkészítése. Amint a fogyatékosságügyi államtitkár aláírta a döntési listát, a szervezetek értesítése is megtörténik. Ezt követi a szerződéskötési folyamat megkezdése.

A fejlesztő foglalkoztatás finanszírozása

A fejlesztő foglalkoztatás működési támogatása a feladatmutató és az egy feladategységre jutó támogatás szorzataként kerül meghatározásra. A feladatmutatószám az 1 foglalkoztatott személy által ledolgozott 1 munkaórát jelenti, ez az a szám, amit a pályázat során igényelnek a Fenntartók, melyet a bíráló bizottság javaslatai alapján a fogyatékosságügyi államtitkár hagy jóvá döntési lista útján. Az egy feladategységre jutó támogatási összeg a pályázat kiírása során kerül meghatározásra, és az eddigi tapasztalatok alapján évente több alkalommal emelésre kerül, figyelembe véve a minimálbér és garantált bérminimum változásait. Az egy feladategységre jutó támogatás minden szolgáltató esetében megegyezik. A fenntartók éves működési támogatásának összegéről a hároméves finanszírozási időszak alatt évente, a tárgyévi költségvetési törvényben rendelkezésre álló forrás erejéig születik döntés.

Statisztikai adatok 2023-ból

A 2023. év során az alapszerződések száma 160 db volt a Szervezetek számára összesen 3 142 310 feladatmutató került meghatározásra, az 1 feladatmutatóra jutó támogatás 1 492 Ft volt. 160 szervezet által összesen 3 717 fő került foglalkoztatásra, amelyre  4 702 342 719 Ft támogatás került biztosításra.

A támogatott szervezetek jogi státusza szerint az alábbi arányok jellemzik a 2023. évet:

Kép1-1778px

A Fenntartóink szociális intézményeinek országos lefedettségét az alábbi térkép mutatja:

Kép2-1090px

Érdekesség, hogy 2023. évben a fejlesztő foglalkoztatásban engedélyezett létszám 6 613 fő volt. Az NSZI részére benyújtott elszámolások alapján összesen 3 717 fő vett részt fejlesztő foglalkoztatásban, ebből 1 097 fő Mt. szerinti, 2 620 fő pedig fejlesztési, azaz Szoctv. szerinti jogviszonyban került foglalkoztatásra. A foglalkoztatásba bekerülő várakozók száma 431 fő, amely emelkedést mutatott a 2022. évhez viszonyítva.

Fejlesztő foglalkoztatásban „alapeset” a munkaviszonyban történő foglalkoztatás, amihez foglalkoztatási-egészségügyi orvosi vizsgálat és javaslatra van szükség. Alapvetően a munkaviszonyra az Mt. rendelkezései az irányadók. A foglalkoztatónak szerződést szükséges kötnie a munkavállalóval, amelyben a munkavállaó bére, munkavégzésének helye, valamit munkaköre meghatározásre kerül. A munkaviszony az Szt. alapján határozott időre jön létre, de az 5 évet is meghaladhatja, a hosszabbítást az ellátott egészségügyi állapota befolyásolja. A napi munkaidő maximum 8 óra lehet.

A fejlesztési jogviszonyban történő foglalkoztatásban az ellátott kompetenciái nem érik el az önálló munkavégzéshez szükséges szintet. Ebben az esetben is szükséges foglalkoztatási-egészségügyi orvosi vizsgálat, amelyben megállapításra kerül, hogy önálló munkavégzésre nem alkalmas a foglalkoztatni kívánt személy, ezt követi a munka-szakpszichológus vagy munka- és szervezet-szakpszichológus, valamint a szociális szolgáltatást biztosító intézmény vezetőjének együttes javaslata, amely alapján köthető meg a fejlesztési szerződés. A szerződés tartalmazza a foglalkoztatás keretrében végzett tevékenység(ek) leírását, a munkaidő beosztást, amely nem lehet több, mint napi 6 óra, valamint a fejlesztési óradíj összeget. Az óradíj nem lehet kevesebb, mint az aktuális minimál órabér 30% (a kötelező legkisebb munkabér 1 órára jutó összege).

A fejlesztő foglalkoztatásban 2023-ban foglalkoztatott ellátottak megoszlását mutatja be az alábbi két diagram:

Kép3-1090px

A fejlesztő foglalkoztatás szerepe és hatása

A fejlesztő foglalkoztatás nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontból is jelentős hozzáadott értékkel rendelkezik. A munka alapú társadalom koncepciójának megfelelően lehetőséget teremt az aktív élethez, segíti a megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő személyek társadalmi integrációját, javítja életminőségüket és önállóságukat, jövedelem termelési lehetőséget biztosítva számukra. A szolgáltatás hozzájárul a munkaerőpiac bővítéséhez és a társadalmi egyenlőség előmozdításához.

A fejlesztő foglalkoztatás egyik fő célja az ellátottak fejlesztése a relatíve magasabb munkaerő-piaci szinten történő foglalkoztatás elérése érdekében, amelynek a tranzitálás az egyik fő kimenete. 2023-ban az alábbi munkaerő-piaci előrelépési eredmények valósultak meg a támogatás eredményeként munkában álló 3717 fő körében:

·        nyílt, elsődleges munkaerő-piacra kilépők száma

169 fő

·        másodlagos munkaerő-piacra kilépők száma (akkreditált foglalkoztatás)

155 fő

Összesen:

324 fő

A fejlesztő foglalkoztatás sikeressége azonban nemcsak a megfelelő jogi és intézményi háttéren múlik, hanem a szervezetek szakmai felkészültségén, a foglakoztatási programok minőségén és az érintettek aktív részvételén is. Fontos, hogy a pályázaton nyertes szervezetek folyamatosan fejlesszék önmagukat, ezáltal alkalmazkodhatnak a változó igényekhez és biztosíthatják a személyre szabott fejlesztést.